Értelmileg akadályozottak tagozata

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

Az ÉÁI-ban ( Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája) alapelvként fogalmazzuk meg, hogy a praktikus ismeretek közvetítése szolgálja a mindennapi életben való eligazodást.

A kommunikációs és szocializációs képességek hangsúlyozott fejlesztése járuljon hozzá az iskola befejezés utáni adott életközegben (ÉNO, szociális foglalkoztató, gondozóház, védő-munkahely, család…) való helytálláshoz.

A tanulók életéhez adott közvetlen segítségnyújtással társadalmi integrálódásuk elő- készítése, felkészítésük elemi munkavégzésre a feladatunk.

A képzésbe csak a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján kerülhetnek a tanulók.

Célunk, olyan iskolai életközeg kialakítása, melyben lehetővé válik a sérült gyermek testi-lelki harmóniájának megteremtése, önállóságra törekvése.

Gyógypedagógiai munkánk során előtérbe kerül: a játék, a manipulálás, differenciálás. Minél több érzékszerv bevonásával megtapasztalni, megismerni szűkebb majd tágabb környezetünket. Erre minden nevelési lehetőséget megragadunk és következetesen ki is használunk.

Folyamatosan változó világunkban egy biztos szigetet kívánunk biztosítani tanulóinknak, ahol jól érzik magukat és egyéni lehetőségeikhez mérten fejlődnek is.

Az értelmileg akadályozott tanulók sajátos nevelési szükségletét figyelembe véve, a közoktatási törtvény általános szabályozását alkalmazva, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt a következő módon tagoljuk:

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza:

1-4. évfolyam – alsó tagozat 5-8. évfolyam – felső tagozat

Alsó tagozat: (1-4. évfolyam)

Azoknak a képességeknek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, együttműködés, időbeli, térbeli tájékozódás), szokásrendszereknek a kialakítása történik, amelyek ebben az iskolatípusban történő fejlesztéshez elengedhetetlenek.

Felső  tagozat: (5-8. évfolyam)

A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek, technikák elsajátítása. Foglalkozási és kooperatív képességek kialakítása valósul meg.

Ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek elsajátítása egyszerű szociális kapcsolatokban. Életgyakorlati jelleg tevékenységek, életvezetést segítő technikák alkalmazása.

Az ÊÁI-ban alapelvként fogalmazzuk meg az automatikus továbbhaladást. Ettől egyedi elbírálás alapján az osztályfőnök javaslatára, az indokok szakmai szempontú mérlegelésével, nevelőtestületi döntéssel lehet csak eltérni (pl.: hosszan tartó betegség miatti mulasztás) Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló is, aki a kultúrtechnikai tantárgyak követelményeit nem tudja teljesíteni, a csoport nagytöbbségével nem képes együtt haladni.  Egyéni vagy kiscsoportos formában, vagy csoporton belüli differenciált foglalkoztatás keretében, egyéni fejlesztési terv alkalmazásával kapja meg az állapotához igazodó fejlesztést. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, akit a szakértői bizottság, fejlesztő felkészítésre (képzési kötelezettség) javasolt.

A tanítás-tanulási folyamat alapformája az osztálykeretben történő tanítási óra. A hagyományos osztálykeretben való tanítási folyamat egyre több alkalommal alakul át differenciált szervezeti formává.

Habilitációs órákon 1-3 fővel az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a felmerülő hiányosságok pótlása a cél. A rehabilitációs órák céljai, feladatai A rehabilitációs foglalkozások célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés, a képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Tágabb értelemben ez egy olyan oktató-nevelő tevékenység, amely az akadályozott gyermeket alkalmassá teszi a társadalomba való beilleszkedésre. A gyógypedagógiai rehabilitáció – veleszületett módon és/vagy később elszenvedett – elsősorban a központi idegrendszeri károsodás eredményeképpen fogyatékossá vált emberek segítése és támogatása társadalmi beilleszkedésükben. Ez történhet fejlesztéssel, képzéssel, átképzéssel. A rehabilitáció alatt általában visszahelyezést is értünk, tehát a jelenlegi helyzethez viszonyított egy megelőzően volt jobb helyzetbe való visszahelyezést is jelent. Kérdés, hogy iskolánkban a terápiás és/vagy fejlesztő órákon részt vevő gyermekek esetében volt–e megelőző jobb helyzet? Mivel veleszületett vagy éppen kora gyermekkorban elszenvedett károsodás eredményeképpen fogyatékossá vált gyermekek esetében ilyen megelőzően jobb helyzetről beszélni nem lehet, ezért ezekben az esetekben a jobbításukat célzó törekvések során habilitációról van szó. Általában a mozzanatok nem különíthetők el, – habilitáció, rehabilitáció – fontos követelmény, hogy a korai segítségnyújtás feltételei adottak legyenek. Erre törekszik iskolánk is a terápiás és nem terápiás jellegű fejlesztő órák biztosításával. A fejlesztő órák során a kompenzációs, korrekciós fejlesztési tevékenységek nélkülözhetetlenek.

Az értelmileg akadályozott tanulók sajátosságai

Sérült a figyelem, a kitartás, a koncentrációs képesség, az emlékezet, a tanulási motiváció.

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.

Az értelmileg akadályozott gyermekek képzésének szempontjai és feladatai

Az értelmileg akadályozott tanulók esetében az alábbi jellemzőkre kell tekintettel lennünk a feladatok kijelölésekor:

– Az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása

– Sajátos tanulási képességek

– Egyéni szükségletek

– A felnőttkori élet behatárolt lehetőségei

Általános feladatok

  • A személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében fontos a pozitív visszajelzés
  • A gyermek teljesítményével kapcsolatban, minden tevékenységbe be kell vonni a gyermeket.
  • A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése.
  • – A tanulói aktivitás serkentése folyamatos motivációval. Az értelmileg akadályozott tanulóknál gyakran találkozunk a tevékenységek iránti alacsony késztetéssel, a tanulás erőfeszítése iránti közömbösséggel. A gyermek passzivitását a tevékenységek követelményszintjének helyes megválasztásával és a dicséret folyamatosságának biztosításával lehet elkerülni.
  • Gyakorlatorientált képzés. Az értelmileg akadályozottak elvont gondolkodásának sérülése következtében a tanulási mechanizmus sikeresebb tevékenységbe ágyazva, a gyakorlati megvalósítások során. A tevékenykedtetés és a gyakoroltatás a megtartás elsődleges biztosítéka.
  • Az életviteli technikák elsajátítása. Az értelmileg akadályozott gyermeket és fiatalt az önálló életvitel kialakulása terén is folyamatosan támogatni kell. Minden, a társadalmi normák által elfogadott viselkedési és magatartási forma, a hétköznapi élet szokásai, praktikus eljárásai a tananyag részét képezik, és folyamatos fejlesztésre, korrigálásra szorulnak. Ezért fontos nevelési és képzési színtér a napközi otthon is.
  • Egyénre szabott terápiás eszközök és eljárások alkalmazása. Minden értelmileg akadályozott gyermek fejlesztése más és más kiegészítő terápia alkalmazását igényli. Ezeket a tanórán és a tanórán kívüli nevelésben is szükséges figyelembe venni, és lehetőség szerint az egyéni habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon koncentrált módon kell alkalmazni.
  • Az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése. Az értelmileg akadályozott gyermek értelmi sérülése soha nem terjed ki tökéletesen egyenletes módon a teljes intellektusra. Mindig vannak olyan képességek, amelyek kevésbé sérültek. Ezeket a fejlesztés során fel kell tárni, mert ezáltal más képességek hatványozottabban fejlődnek.
  • A követelményszint nem teljesítése esetén is meg kell tartani a személyiségfejlődés és az érzelmi élet fejlődése érdekében a korosztályi csoportban maradást.
  • Az értelmileg akadályozott gyermek és fiatal személyiségfejlődése ugyanazokon az állomásokon megy át, mint ép társaié.
  • A képzés során az egyéni képességekhez illeszkedően el kell sajátíttatni a tanulókkal minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejezése után találkozhatnak.

Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása.

Az értelmileg akadályozott gyermekek képességstruktúrája és fejlődési tempója különböző. Ezért az egységes tanterv készítésénél a tananyag kiválasztásában, ütemezésében és az elvárt teljesítmény meghatározásában egy általánosan követhető fejlesztési utat jelölünk ki, mely alapján a gyakorló pedagógus a helyi sajátosságokhoz és tanítványainak képességeihez igazodva tudja megszervezni  a pedagógiai tevékenységét.

Az iskolai képzés célja

Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése esetén a nevelés és oktatás elsődleges célja a személy harmonikus társadalmi beilleszkedése. Ennek értelmében a pedagógiai tevékenység a  tanuló optimális fejlődése szempontjából  a képességek és lehetőségek figyelembe vételével, a tananyag és az elvárások rugalmas, differenciált kezelésével a személyiség egészének fejlődését szolgálja.

Az iskolai képzés feladatai

  • képesség struktúra feltérképezése
  • pedagógiai diagnózis alapján történő célirányos képességfejlesztés
  • a tanuló emocionális igényeinek figyelembevétele, folyamatos motiváció és emocionális fejlesztés
  • a szocializációs folyamatok alapjainak biztosítása, támogatása
  • cselekvés alapú, gyakorlatorientált képzés
  • az életvezetési technikák gyakorlása, a felelős, önálló cselekvés támogatása
  • reális énkép, önismeret kialakulásának elősegítése,
  • a kiemelkedő képességek hangsúlyozásával pozitív önértékelés alapjainak megteremtése és annak megerősítés

Az általános iskolai képzés során az intézményi környezet és a pedagógiai munka olyan speciális fejlesztési közeget biztosít a tanuló számára, melyben mindvégig egyéni képességeihez igazodó feladatrendszerben motiválja az önálló, konstruktív megnyilvánulások érvényre juttatását és a társas kapcsolatok kiépítésének folyamatát.

A tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjai:

A tanterv az értelmileg akadályozottak pedagógiájának módszertani alapelveit figyelembe vevő intézményes képzés alapja. A tananyag kiválasztásánál és elrendezésénél a konkrét élethelyzetekben gyakorolható, alkalmazható tudás szemléletes, folyamatos ismétléssel megszilárduló, fokozatos bővítése kerül középpontba. A játéktevékenység nem csupán motivációs jelleggel jelenik meg a képzés során, hanem átszövi a fejlesztő foglalkozások menetét. A játék érzelmeket, képzeletet, gondolkodást mozgósító ereje ad a gyermek számára értelmezhető cselekvési közeget. A tantárgyak elsődleges célja a képességfejlesztés, ezért a célzott átfedések elengedhetetlenek az egyes fejlesztési területek és tantárgyak között.

Tanulásszervezési elvek:

A csoportok korosztály szerinti kialakítása és az értelmileg akadályozott tanulók képességeiben mutatkozó nagyfokú eltérések miatt a foglalkozások differenciáltan, egyéni képességeket szem előtt tartva zajlanak. A fejlesztés eredményesebb a heterogén csoportokban.

A differenciált csoportmunka mellett megjelenik a képességszint szerinti kiscsoportos és egyéni fejlesztés, mely a pedagógusok összehangolt tevékenységével hatékonyabbá teszi az iskolai képzést.

Elvárt teljesítmények:

Értelmileg akadályozott tanulók csoportos iskolai képzése elsősorban korosztályi felosztásban történik, ezért a különböző részképességek, általános intellektuális színvonal és szociabilitás tekintetében sem számolhatunk homogén csoportokkal. Az elvárt teljesítmény minden esetben a tanuló egyéni képességeihez viszonyítva értelmezhető. A tanuló optimális fejlődése érdekében szükséges kialakítani egy általános viszonyítási rendszert, melynek figyelembevételével mérlegeljük fejlődésének menetét.

Az évfolyamok közti továbbhaladást elsősorban emocionális és szocializációs szempontból mérlegeljük. Amennyiben a tananyag elsajátításának nehézségeit a képességek fejlődésének nagyfokú elmaradása okozza, de a tanuló emocionális, szocializációs érdekeit a továbbhaladás szolgálja, úgy nem az évfolyamismétlés, hanem a differenciálás mellett az egyéni fejlesztés hangsúlyossá tétele indokolt a fejlesztésben.

Ellenőrzés, értékelés:

Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai teljesítményének értékelése során a gyermek önmagához mért, adottságait, egyéni képességeit figyelembe vevő viszonyítási rendszerben gondolkodunk. Képességeinek fejlődését, ismereteinek, jártasságainak gyarapodását, magatartását, attitűdjét figyeljük meg és vetjük össze az egyénre szabott elvárt teljesítménnyel. A képességek, készségek fejlődését folyamatos diagnosztikus méréssel és ehhez illeszkedő fejlesztési eljárásokkal követjük. Az értékelés a feltárt fejlődési jelenségek alapján kitűzött pedagógiai célok, feladatok, kiválasztott eszközök és eljárások vizsgálatát jelenti, melyek indokoltsága, hatékonysága, eredményessége a tanuló fejlődésére gyakorolt hatásban mérhető.

Az értelmileg akadályozott gyermekek értékelése a fejlődés szempontjaira és nem a hiányosságok leírására alapoz, ezért lehet ösztönző erejű a gyermek és az őt nevelő család számára.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:

A tankönyv

  • A tankönyv figyelemfelkeltő külsejű, jó minőségű papírból készült, igényes nyomdai termék, jó kötésben.
  • Tartalmazzon könnyen értelmezhető, lényegmegragadó ábrákat (melyek, egyértelműek, lehetőleg jól másolhatók, nagyíthatók)
  • A szöveg betűtípus (méret, forma) és tartalom szempontjából is illeszkedjen a gyógypedagógiai elvárásokhoz.
  • A tananyag feldolgozásában illeszkedjen a módszertani szabályokhoz, legyen könnyen áttekinthető.
  • Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épülve, kapcsolódó feladatlap melléklettel, vagy munkafüzettel dolgozzák fel a tananyagot.
  • A tanulást segítő kézikönyvek sok ábrával segítsék elő a megfigyelést, a folyamatok és történések megértését.
  • Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre.
  • Differenciált tankönyvek előnyben.

A taneszköz

  • A taneszközök kiválasztásának elsődleges szempontja, hogy életkori és fejlődésbeli sajátosságokhoz igazodva felkeltse a tanuló érdeklődését, cselekvésre ösztönözze.
  • Segítse elő a pedagógiai feladat elvégzését, tegye könnyebben feldolgozhatóvá a tananyagot.
  • A játéktárgyak legyenek esztétikus külsejűek, jó minőségűek, könnyen tisztíthatóak.
  • A mindennapi élet használati tárgyai és a sportszerek kiválasztásában a balesetvédelmi szempontok álljanak előtérben, rendszeres karbantartásuk, ellenőrzésük elengedhetetlen.
  • A speciális gyógypedagógiai taneszközök és terápiás kellékek kiválasztását és használatát a módszerben járatos szakember végezze. Az eszközök legyenek jó minőségűek., több témához felhasználhatóak.

Tanórán kívüli tevékenységek

Délutáni tanulási tevékenység:

Ezek a tevékenységek a tanítási órán szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálják. Nevelői irányítás mellett készítik el a tanulók a házi feladatukat, készülnek a tanítási órákra. A foglalkozásokon törekszünk felső tagozatos tanulóinknál az önálló ismeretszerzés igényének felkeltésére, az ehhez kapcsolódó tanulási módszerek gyakorlására, alkalmazására.

Egyéni foglalkozások:

Pedagógus irányítása mellett egyéni felzárkóztatásban, tehetséggondozásban részesülnek a tanulók. Az egyéni terápiás beszélgetések és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások hozzájárulnak a tanulók harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségének kibontakozásához.

A szabadidős tevékenységek feladata az önálló életvitelhez szükséges praktikus ismeretek gyakorlása a mindennapi életben előforduló tevékenységekben (vásárlás, pénzhasználat, közintézményekkel való ismerkedés, stb.). A foglalkozások időbeli ütemezését a tanórán kívüli tevékenységek terve tartalmazza.

Szabadidős tevékenységek

Iskolán belüli (szakkörök, iskolai sportkör, mindennapos testnevelés, könyvtári órák, énekkar, tömegsport, játszóház, rendezvények, klubdélután, vetélkedők stb.)

Iskolán kívüli (kirándulások, vetélkedők, színház, bábszínház, hangverseny, kiállítás, könyvtárlátogatás)

Igyekszünk tartalmas, hasznos szabadidős programok szervezésével elősegíteni tanulóink társadalmi integrációját, későbbi beilleszkedésüket. Ilyen pl. a rendszeres táncház külsős vendégek meghívásával. Már hagyomány, hogy kézműves foglalkozásokat szervezünk a tematikus hetek keretében.

Rendszeresen ápoljuk a kapcsolatainkat más intézményekkel, akiket meghívunk közös ünnepeinkre, mint Mikulás, Karácsony, Farsang…

Vezérelvünk: Elhivatottság! Gyerekszeretet!

 

„Semmit nem lehet megtanítani egy embernek.

Csak segíteni abban, hogy rátaláljon önmagán belül!”

/Galileo Galilei/

Dátum: 2017-01-13 09:04

Galéria

Intézményünk galériájában megtakintheti iskolai rendezvényeinket, foglalkozásainkat, ünnepségeinket...

tovább...

Étkeztetés

Élelmezés szervező: Bordásné Radácsi Anikó, tel.: 06/30 304-67-23, Központi telefonszám és email: 52/414-356 (26-os mellék) etkezes@diminfo.hu

tovább...

Elérhetőség

Debreceni Bárcszi G. EGYMI
4024 Debrecen, Budai Ézsaiás utca 2.


tovább...