Értelmileg akadályozottak tagozata

Az Értelmileg akadályozottak általános iskolájában alapelvként fogalmazzuk meg, hogy a praktikus ismeretek közvetítése szolgálja a mindennapi életben való eligazodást.

A kommunikációs és szocializációs képességek hangsúlyozott fejlesztése járuljon hozzá az iskola befejezés utáni adott életközegben (ÉNO, szociális foglalkoztató, gondozóház, védő-munkahely, család…) való helytálláshoz.

 

Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók életéhez adott közvetlen segítségnyújtással társadalmi integrálódásukat előkészítésük.

Az értelmileg akadályozott tanulók sajátosságai, hogy sérült a figyelem, a kitartás, a koncentrációs képesség, az emlékezet, a tanulási motiváció.

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra törekszünk, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.

 

A képzésben csak a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján kerülhetnek a tanulók.

 

Általános feladatunk:

  • A személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása.
  • A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése.
  • A tanulói aktivitás serkentése folyamatos motivációval. A gyermek passzivitását a tevékenységek követelményszintjének helyes megválasztásával és a dicséret folyamatosságának biztosításával lehet elkerülni.
  • Gyakorlatorientált képzés. A tevékenykedtetés és a gyakoroltatás a megtartása elsődleges szempont.
  • Az életviteli technikák elsajátítása. Minden, a társadalmi normák által elfogadott viselkedési és magatartási forma, a hétköznapi élet szokásai, praktikus eljárásai a tananyag részét képezik, és folyamatos fejlesztésre, korrigálásra szorulnak.
  • Egyénre szabott terápiás eszközök és eljárások alkalmazása. A tanulók fejlesztése más és más kiegészítő terápia alkalmazását igényli. Ezeket a tanórán és a tanórán kívüli nevelésben is szükséges figyelembe venni, és lehetőség szerint az egyéni habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon koncentrált módon kell alkalmazni.
  • Az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése. Az értelmileg akadályozott gyermek értelmi sérülése soha nem terjed ki tökéletesen egyenletes módon a teljes intellektusra. Mindig vannak olyan képességek, amelyek kevésbé sérültek. Ezeket a fejlesztés során fel kell tárni, mert ezáltal más képességek hatványozottabban fejlődnek.
  • A követelményszint nem teljesítése esetén is meg kell tartani a személyiségfejlődés és az érzelmi élet fejlődése érdekében a korosztályi csoportban maradást.
  • A képzés során az egyéni képességekhez illeszkedően el kell sajátittatni a tanulókkal minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejezése után találkozhatnak.
  • Fontos a reális énkép, önismeret kialakulásának elősegítése
  • A kiemelkedő képességek hangsúlyozásával pozitív önértékelés alapjainak megteremtése és annak megerősítés
  • Az tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása.

 

Az ÊÁI-ban alapelvként fogalmazzuk meg az automatikus továbbhaladást. Ettől egyedi elbírálás alapján az osztályfőnök javaslatára, az indokok szakmai szempontú mérlegelésével, nevelőtestületi döntéssel lehet csak eltérni (pl.: hosszan tartó betegség miatti mulasztás) Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló is, aki a kultúrtechnikai tantárgyak követelményeit nem tudja teljesíteni, a csoport nagytöbbségével nem képes együtt haladni.  Egyéni vagy kiscsoportos formában, vagy csoporton belüli differenciált foglalkoztatás keretében, egyéni fejlesztési terv alkalmazásával kapja meg az állapotához igazodó fejlesztést.

 

Gyógypedagógiai munkánk során előtérbe kerül: a játék, a manipulálás, differenciálás. Minél több érzékszerv bevonásával megtapasztalni, megismerni szűkebb majd tágabb környezetünket. Erre minden nevelési lehetőséget megragadunk és következetesen ki is használunk.

Folyamatosan változó világunkban egy biztos szigetet kívánunk biztosítani tanulóinknak, ahol jól érzik magukat és egyéni lehetőségeikhez mérten fejlődnek is.

 

Az értelmileg akadályozott tanulók sajátos nevelési szükségletét figyelembe véve, a közoktatási törtvény általános szabályozását alkalmazva, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt a következő módon tagoljuk:

 

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza:

1-4. évfolyam – alsó tagozat

5-8. évfolyam – felső tagozat

 

Alsó tagozat: (1-4. évfolyam)

Azoknak a képességeknek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, együttműködés, időbeli, térbeli tájékozódás), szokásrendszereknek a kialakítása történik, amelyek ebben az iskolatípusban történő fejlesztéshez elengedhetetlenek.

 

Felső  tagozat: (5-8. évfolyam)

A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek, technikák elsajátítása, foglalkozási és kooperatív képességek kialakítása valósul meg.

Ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek elsajátítása történik egyszerű szociális kapcsolatokban. Az életgyakorlati jellegű tevékenységek végzése, életvezetést segítő technikák alkalmazása beépül a mindennapokba.

A tanítás-tanulási folyamat alapformája az osztálykeretben történő tanítási óra. A hagyományos osztálykeretben való tanítási folyamat azonban átalakult  differenciált szervezeti formává.

 

Tanulásszervezési elvek:

A csoportok korosztály szerinti kialakítása és az értelmileg akadályozott tanulók képességeiben mutatkozó nagyfokú eltérések miatt a foglalkozások differenciáltan, egyéni képességeket szem előtt tartva zajlanak. A fejlesztés eredményesebb a heterogén csoportokban.

A differenciált csoportmunka mellett megjelenik a képességszint szerinti kiscsoportos és egyéni fejlesztés, mely a pedagógusok összehangolt tevékenységével hatékonyabbá teszi az iskolai képzést.

 

Habilitációs órákon 1-3 fővel az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a felmerülő hiányosságok pótlása a cél.

A  foglalkozások feladata a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés, a képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.. Az egyéni fejlesztések során a kompenzációs, korrekciós fejlesztési tevékenységek nélkülözhetetlenek.

 

Specialitásaink:

  • egyedi motivációs rendszer kialakítása, alkalmazása
  • kis lépésekben történő haladás, folyamatos differenciált munkavégzés
  • terhelhetőség figyelembevétele,
  • olvasás tanítás Meixner módszer adaptálásával, kiegészülve szóképes technikával
  • a személyre szabott, komplex témát felölelő folyamatok kidolgozása
  • cselekvésbe ágyazott manipulatív tevékenységek előtérbe helyezése: Montessori eszközök alkalmazása
  • PECS képcserés kommunikációs rendszer bevezetése: napirendi kártyánk, fali választótáblánk, szimbólumkártyák, képes órarendek és egyéb vizuális megsegítések a gyerekek számára.
  • személyre szabott feladatadás a szabadtanulás módszereinek alkalmazásával.

 

Elvárt teljesítmények:

Az évfolyamok közti továbbhaladást elsősorban emocionális és szocializációs szempontból mérlegeljük. Amennyiben a tananyag elsajátításának nehézségeit a képességek fejlődésének nagyfokú elmaradása okozza, de a tanuló emocionális, szocializációs érdekeit a továbbhaladás szolgálja, úgy nem az évfolyamismétlés, hanem a differenciálás mellett az egyéni fejlesztés hangsúlyossá tétele indokolt a fejlesztésben.

 

Ellenőrzés, értékelés:

Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai teljesítményének értékelése során a gyermek önmagához mért, adottságait, egyéni képességeit figyelembe véve képességeinek fejlődését, ismereteinek, jártasságainak gyarapodását, magatartását, attitűdjét figyeljük meg és vetjük össze az egyénre szabott elvárt teljesítménnyel. A képességek, készségek fejlődését folyamatos diagnosztikus méréssel és ehhez illeszkedő fejlesztési eljárásokkal követjük.

Ezen szempontok figyelembe vételével egységes mérő és szöveges értékelő rendszert dolgozunk ki. Az értékelőlapokat félévkor és évvégén töltjük ki és a tanulói portfóliók részét alkotják. Képet adnak a szülőknek és a pedagógusoknak a tanuló fejlődési ívéről. Tartalmát a helyi tantervben megfogalmazott célok és követelmények alapján állítottuk össze. Szakmai munkaközösségemmel öt tevékenységi szintet határoztunk meg, amelyek számunkra jól tükrözik a tanulók fejlődését és irány mutatóak.

Tanórán kívüli tevékenységek

Iskolai felkészítést segítő tevékenység:

Ezek a tevékenységek a délután folyamán a tanítási órán szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálják. Nevelői irányítás mellett készítik el a tanulók a házi feladatukat, készülnek a tanítási órákra. A foglalkozásokon törekszünk felső tagozatos tanulóinknál az önálló ismeretszerzés igényének felkeltésére, az ehhez kapcsolódó tanulási módszerek gyakorlására, alkalmazására.

 

Szabadidős tevékenységek

Iskolán belüli (szakkörök, iskolai sportkör, mindennapos testnevelés, könyvtári órák, énekkar, tömegsport, játszóház, rendezvények, klubdélután, vetélkedők stb.)

Iskolán kívüli (kirándulások, vetélkedők, színház, bábszínház, hangverseny, kiállítás, könyvtárlátogatás)

Igyekszünk tartalmas, hasznos szabadidős programok szervezésével elősegíteni tanulóink társadalmi integrációját, későbbi beilleszkedésüket. Ilyen pl. a rendszeres táncház külsős vendégek meghívásával. Már hagyomány, hogy kézműves foglalkozásokat szervezünk a tematikus hetek keretében.

Rendszeresen ápoljuk a kapcsolatainkat más intézményekkel, társadalmi csoportokkal akiket meghívunk közös ünnepeinkre, mint Mikulás, Karácsony, Farsang…

 

Vezérelvünk: Elhivatottság! Gyerekszeretet!

 

„Semmit nem lehet megtanítani egy embernek.

Csak segíteni abban, hogy rátaláljon önmagán belül!”

/Galileo Galilei/

 

Dátum: 2019. szeptember

Galéria

Intézményünk galériájában megtakintheti iskolai rendezvényeinket, foglalkozásainkat, ünnepségeinket...

Étkeztetés

Élelmezés szervező: Bordásné Radácsi Anikó, tel.: 06/30 304-67-23, Központi telefonszám és email: 52/414-356 (26-os mellék) etkezes@diminfo.hu

tovább...

Elérhetőség

Debreceni Bárcszi G. EGYMI
4024 Debrecen, Budai Ézsaiás utca 2.


tovább...